2010. október 17., vasárnap

a nagy eltévedések napja

Sári és Kristóf pénteken délután megjöttek Krakkóból, Sári, mert hiányzott neki Varsó és az itteni barátai (nem magunkra gondoltam :P), Kristóf pedig mert még nem volt itt. Aznap este így négyesben sétáltunk a városban, tegnap pedig újra találkoztunk, a Łazienkiben (szikrázó napsütés továbbra is).
Az első eltévedésünket akkor sikerült megejteni, amikor a Łazienkibe egy ismeretlen kapun mentünk be, és elsőre fogalmunk se volt, a Chopin-szoborhoz képest merre lehetünk. Amikor viszont rájöttünk, még 5 percünk volt odaérni a megbeszélt helyre, úgyhogy megdöntöttük a rövidtávú tájfutás rekordját, 2 perc alatt megmásztunk egy kisebb dombot, hősiesen leküzdve a szembejövőket, és pontosan fél 12-kor odaértünk a szoborhoz. Sáriék persze csak 3/4-kor toppantak be, addigra pont újra kaptunk levegőt. Sétáltunk, mókusoztunk, páváztunk, fényképeztünk, szóval a szokásos. Utána találkoztunk Masiával, aki nekünk csoporttársunk, és Sárinak is az volt a nyári egyetemen, és nagy barátnők lettek. Úgyhogy innentől lengyelül folyt a társalgás, elég jó volt. :) Melegszendvicset ebédeltünk olyan fél 2 körül, aztán mi Julival eljöttünk, mert a Reálba kellett mennünk bevásárolni, mert pl. kiégett a mennyezeti villanykörténk. (Mondanom sem kell, villanykörtét nem vettünk. :P)
A buszmegállóban nagyon megörültem, mert láttam, hogy van egy olyan busz, ami egészen a villamosig elvisz, a villamos meg a Reál felé megy, ezt már tudtuk korábban. Na igen ám, de az ember lánya kétheti varsói tartózkodás után oly' könnyen összetéveszti a Morskie Oko-t a Pole Mokotowskie-vel... :D Úgyhogy kikötöttünk a városnak pont a másik felén, mint ahova mennünk kellett volna. De sebaj, mert ott volt metró, aminek meg volt Pole Mokotowskie megállója, ahol emlékeztem, hogy van a villamos. Hát, mit ad Isten, rosszul emlékeztem... Újfent. :P Nem baj, továbbra sem adtuk fel, visszaszálltunk a metróra, mert azt mindketten tudtuk biztosan, hogy három megállóval később már van villamos. Na igen, csakhogy hiába volt a metrómegálló neve ugyanaz, mint a villamosmegálló neve, az egyik a másiktól több utcányira volt. Végül meglett, és leültünk várni a villamost. Aztán Juli ránézett a térképre utoljára, és hehe, kiderült, hogy rossz helyen vagyunk, mert az arra merőleges utcán van a megálló. Nosza, odamentünk - csak nem a rossz irány volt? Csak de! :D Szerencsére a megfelelő megállót onnan már megtaláltuk, és jött is a villamos. Így tegnap a belváros-Reál utat félóra helyett 1:55 óra alatt sikerült megtennünk. :D

1 megjegyzés:

  1. väga hästi! :D még jó, hogy nem olyan helyre akartatok eljutni, ahol még nem voltatok. :P

    VálaszTörlés